A metabolikus szindróma és hypercholesterinaemia együttes jelenléte nagy kockázatot jelent és intenzív lipid kezelést igényel. A VYMET studyban 1128 fős beteganyagban, 6 hetes vizsgálatban hasonlították össze az ezetimib-simvastatin (Inegy) különböző dózisainak lipidcsökkentő hatékonyságát 10-20-40 mg atorvastatinnal szemben. A kombinációs terápia az LDL-Ch, a non HDL-Ch, az ApoB-szintek és aterogén indexek ...

A 2009. november 6-án megrendezésre kerülő IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia leg­fon­tosabb célja az újabb, a prevenciót érintő kutatási eredmények összefoglalása, és a terápiás ajánlásokba va­ló átültetése. A lipidszintek csökkentése területén a statinkezelés elsődlegessége továbbra is meg­kér­dő­je­lez­he­tet­len. A statinokkal történő új vizsgálatok sorából kiemelkedik a ...

A magas lipidszintek gyógyszeres kezelésében a fibrátok, az epesavkötő gyanták és a nikotinsav korábban jelentek meg, mint a statinok, de a terápia átütő változását ez utóbbiak megjelenése eredményezte. Napjaink lipid­csök­ken­tő gyakorlatában mindenképpen a statinok adása és az LDL-koleszterinszint célértékek elérése az elsődleges. Epidemiológiai megfigyelésék és klinikai vizsgálatok eredményeinek ...

Az elmúlt másfél évtizedben a lipidanyagcseréről és gyógyszeres kezeléséről sok új ismeretet gyűjtöttünk, sőt ezek az új ismeretek – a randomizált, kontrollált, kettős vak vizsgálatok révén- evidenciákká szilárdultak. Először azt tanultuk meg, hogy a szérum LDL-koleszterin (LDL-C) koncentrációja és az ateroszklerózis progressziója/regressziója között, illetve a klinikai vaszkuláris események között ...

A statinok re­la­tív koc­ká­zat­csök­ken­tő ha­tá­sa szem­pont­já­ból ta­lán a ki­in­du­lá­si LDL-értéknél is fon­to­sabb té­nye­zők a kö­vet­ke­zők: nem, kor, HDL-k, il­let­ve trigliceridszint, ko­lesz­te­rin hiperabszorber ál­la­pot, ve­se­funk­ció, ce­reb­rovaszkuláris szem­pont­ból pri­mer vagy sze­kun­der a pre­ven­ció, tár­su­ló antitenzív kom­bi­ná­ció. Van­nak ...

A ko­ráb­bi vizs­gá­la­tok alap­ján meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az LDL-koleszterinszint csök­ken­té­sét kö­ve­tő­en je­len­tős kardiovaszkuláris koc­ká­zat ma­rad. En­nek az úgy­ne­ve­zett reziduális ri­zi­kó­nak a szá­mot­te­vő csök­ken­té­sé­re a HDL-koleszterin és trigliceridszintek cél­ér­té­ke­i­nek el­éré­se ké­zen­fek­vő, emi­att egy­re na­gyobb hang­súlyt kap ...

Az el­hí­zás az ateroszklerózis ri­zi­kó­té­nye­ző­je, s az ateroszklerózis fo­lya­ma­ta már a gyer­mek­kor­ban kez­dő­dik. A vizs­gá­lat cél­ja az in­zu­lin­re­zisz­ten­cia, a dyslipidaemia és a HDL funk­ci­ó­it be­fo­lyá­so­ló aterogén fak­to­rok vizs­gá­la­ta volt gyer­mek­ko­ri egy­sze­rû el­hí­zás­ban (SO) és acanthosis nigricans-szal tár­sult obezitásban (OAN). A ...

Az el­múlt évek nagy multicentrikus prospektív ta­nul­má­nyai azt iga­zol­ták, hogy a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek sze­­kun­der pre­ven­ci­ó­já­ban az LDL-C csök­ken­tés­nek je­len­tős sze­re­pe van. Szá­mos ta­nul­mány ar­ra is fel­hív­ta a fi­gyel­­met, hogy a ha­té­kony LDL-C csök­ken­tést kö­ve­tő­en je­len­tős reziduális ri­zi­kó ma­rad, amely­hez a ma­gas ...

Az el­ső­sor­ban az LDL-koleszterinre ha­tó statin és a hoz­zá­ad­ha­tó ezetimib ke­ze­lés­sel a be­te­gek egy­re na­gyobb ará­nya éri el a nem­zet­kö­zi és ha­zai irány­el­vek­ben meg­fo­gal­ma­zott LDL-koleszterin cél­ér­té­ke­ket. Ugyan­ak­kor bi­zo­nyí­tott, hogy az op­ti­má­lis LDL-koleszterinszint el­éré­se után is je­len­tős ma­rad a reziduális ri­zi­kó. En­nek fon­tos ...

Az idő előtt le­ál­lí­tott ILLUMINATE-vizs­gá­lat­ban az atorvastatinhoz adott torcetrapib 25%-kal emel­te a ma­jor kardiovaszkuláris ese­mé­nyek és 58%-kal a tel­jes ha­lá­lo­zás gyakorságát, an­nak el­le­né­re, hogy a szer 25%-kal to­vább csök­ken­tet­te az LDL-koleszterint, s 72%-kal emel­te a HDL-koleszterint. Az ve­tő­dik fel, hogy a hát­tér­ben a HDL pon­to­san még meg nem ér­tett, ...

A pe­ri­fé­ri­ás ér­be­teg­sé­gek je­len­tő­sé­gét alá­tá­maszt­ja a be­teg­sé­gek gya­ko­ri­sá­ga, a ke­re­ső­ké­pes­ség-csök­ke­nés­ben, a mun­ka­ké­pes­ség-csök­ke­nés­ben és a ha­lá­lo­zás­ban ját­szott sze­re­pe. Az atherosclerosis obliteransban szen­ve­dő be­te­gek ha­lá­lo­zá­sa négy­sze­res az át­lag­po­pu­lá­ci­ó­hoz vi­szo­nyít­va. A ...

Kró­ni­kus ve­se­be­te­gek­nél a dyslipidaemiák egy má­sod­la­gos for­má­ját ész­lel­het­jük, ame­lyet a triglicerid és a kis dens LDL-partikulák szé­rum­szint­jé­nek emel­ke­dé­se és ala­csony HDL-koleszterin jel­le­mez. A 3-hidroxi-3-me­til­glu­taril-CoA-reduktáz gát­lá­sa statinokkal ked­ve­ző ha­tás­sal van a prog­res­­szív ve­se­elég­te­len­ség­ben. A statinok ál­tal ...

A dyslipidaemia, mint az ateroszklerózis ki­fej­lő­dé­sé­nek egyik patogenetikai té­nye­ző­je, a Framingham Heart Stu­dy ered­mé­nyei alap­ján vált is­mert­té. Az­óta a fő kardiovaszkuláris ri­zi­kó­fak­to­ro­kat azo­no­sí­tot­ták, va­la­mint olyan ke­ze­lé­si aján­lá­so­kat dol­goz­tak ki, ame­lyek a ke­rin­gé­si koc­ká­zat tük­ré­ben ha­tá­roz­ták meg a lipid-...

A metabolikus szindró­ma az el­múlt évek­ben is­mét a fi­gye­lem elő­te­ré­be ke­rült. A metabolikus szindró­ma egy­más­ra ha­tó metabolikus ere­de­tű ri­zi­kó­té­nye­zők együt­te­se, ame­lyek köz­vet­le­nül hoz­zá­já­rul­nak a 2-es tí­pu­sú diabetes mellitus és az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­hoz. A leg­job­ban vizs­gált metabolikus ...

A stroke-esetek ne­gye­dét lacunaris in­fark­tus okoz­za. Ki­ala­ku­lá­suk­hoz az agyi kiserek (40-800 µm át­mé­rő­jű erek) ká­ro­so­dá­sa, okk­lú­zi­ó­ja ve­zet, amely­nek fo­lya­ma­ta nem tel­je­sen tisz­tá­zott. A hi­per­tó­nia mel­lett sze­re­pet tu­­laj­do­ní­ta­nak metabolikus té­nye­zők­nek, mint a diabetes mellitusnak, hyperinsulinaemiának, hyperlipidaemiának azon be­lül is ...

A sibutramin ke­ze­lés meg­há­rom­szo­roz­za a metabolikus szind­ró­má­ban el­sőd­le­ges el­éren­dő cél­ként meg­fo­gal­ma­zott 7-10%-os test­súly­csök­ken­tést tar­tó­san tel­je­sí­tők ará­nyát. En­nek po­zi­tív ha­tá­sa az atherogen dyslipid­aemia, az in­zu­lin­szint, il­let­ve ér­zé­keny­ség, a glikémiás kont­roll, a húgy­sav­szint, a gyul­la­dá­sos ...

A ri­zi­kó­té­nye­ző kö­zül ki­emelt sze­rep­pel bír a lipidabnormalitás. Ko­ráb­bi nagy megatrial-ek ered­mé­nyei ar­ra hív­ták fel a fi­gyel­met, hogy a na­gyobb mér­té­kű LDL-csökkentés je­len­tő­sebb össz- és kardiovaszkuláris ha­lá­lo­zás csök­ke­nés­sel jár a ma­gas ri­zi­kó­jú be­teg­cso­port­ban, ezért a mos­ta­ná­ban meg­je­le­nő ame­ri­kai és eu­ró­pai ...

A hi­per­tó­nia és a dyslipidaemia ki­emelt sze­re­pet tölt be a kardiovaszkuláris mor­bi­di­tás­ban és mor­ta­li­tás­ban. A két be­teg­ség gyak­ran együt­te­sen for­dul elő, amely fo­ko­zott ri­zi­kó­nö­ve­ke­dést okoz. Jól is­mert, hogy a ri­zi­kó­több­let már mér­sé­kel­ten emel­ke­dett vér­nyo­más és lipidértékek ese­tén is je­len­tős. A szer­zők iro­dal­mi ...

A mun­ka cél­ja a szén­hid­rát- és lipoprotein-anyagcsere vizs­gá­la­ta volt gyer­mek­ko­ri el­hí­zás­ban. A vizs­gá­lat­ba 28 lányt és 23 fi­út, ös­­sze­sen 51 el­hí­zott gyer­me­ket von­tunk be. Élet­ko­ruk 15,5±1,1 év, test­tö­meg-in­de­xük (BMI) 31,1±3,5 kg/m² volt. Az éhomi vér­cu­kor­ér­ték (ÉVC) és in­zu­lin­kon­cent­rá­ció (Ins) mé­ré­se és a HOMA-ér­ték ...