Az elmúlt években számos kísérletes és klinikai vizsgálat eredménye utalt arra, hogy a statinok képesek a pitvarfibrilláció kialakulását gátolni számos betegcsoportban. Ez a preventív hatás kimutatható mind az újkeletű pitvarfibrillációk mérséklésében, mind pedig az elektromos kardioverziókat követő rekurrens pitvarfibrillációk csökkentésében, valamint a mellkassebészeti műtéteket követő posztoperatív ...

A 2009. november 6-án megrendezésre kerülő IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia leg­fon­tosabb célja az újabb, a prevenciót érintő kutatási eredmények összefoglalása, és a terápiás ajánlásokba va­ló átültetése. A lipidszintek csökkentése területén a statinkezelés elsődlegessége továbbra is meg­kér­dő­je­lez­he­tet­len. A statinokkal történő új vizsgálatok sorából kiemelkedik a ...

A magas lipidszintek gyógyszeres kezelésében a fibrátok, az epesavkötő gyanták és a nikotinsav korábban jelentek meg, mint a statinok, de a terápia átütő változását ez utóbbiak megjelenése eredményezte. Napjaink lipid­csök­ken­tő gyakorlatában mindenképpen a statinok adása és az LDL-koleszterinszint célértékek elérése az elsődleges. Epidemiológiai megfigyelésék és klinikai vizsgálatok eredményeinek ...

Az elmúlt másfél évtizedben a lipidanyagcseréről és gyógyszeres kezeléséről sok új ismeretet gyűjtöttünk, sőt ezek az új ismeretek – a randomizált, kontrollált, kettős vak vizsgálatok révén- evidenciákká szilárdultak. Először azt tanultuk meg, hogy a szérum LDL-koleszterin (LDL-C) koncentrációja és az ateroszklerózis progressziója/regressziója között, illetve a klinikai vaszkuláris események között ...

Az LDL-koleszterinszint cél­ér­té­kek után a nem­zet­kö­zi és a ha­zai aján­lá­sok­ban egy­aránt sze­re­pel az elő­írt HDL-koleszterin és trigliceridszint el­éré­sé­nek szük­sé­ges­sé­ge. Er­re a fibrátok vagy a hos­­szú ha­tá­sú ni­ko­tin­sav al­kal­ma­sak. Mi­vel ez utób­bi Ma­gyar­or­szá­gon nem hoz­zá­fér­he­tő, az el­ső­nek vá­lasz­tan­dó statinok mel­lé a HDL-...

A statinok re­la­tív koc­ká­zat­csök­ken­tő ha­tá­sa szem­pont­já­ból ta­lán a ki­in­du­lá­si LDL-értéknél is fon­to­sabb té­nye­zők a kö­vet­ke­zők: nem, kor, HDL-k, il­let­ve trigliceridszint, ko­lesz­te­rin hiperabszorber ál­la­pot, ve­se­funk­ció, ce­reb­rovaszkuláris szem­pont­ból pri­mer vagy sze­kun­der a pre­ven­ció, tár­su­ló antitenzív kom­bi­ná­ció. Van­nak ...

Az el­múlt évek nagy multicentrikus prospektív ta­nul­má­nyai azt iga­zol­ták, hogy a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek sze­­kun­der pre­ven­ci­ó­já­ban az LDL-C csök­ken­tés­nek je­len­tős sze­re­pe van. Szá­mos ta­nul­mány ar­ra is fel­hív­ta a fi­gyel­­met, hogy a ha­té­kony LDL-C csök­ken­tést kö­ve­tő­en je­len­tős reziduális ri­zi­kó ma­rad, amely­hez a ma­gas ...

Je­len­leg a leg­ha­té­ko­nyabb lipidcsökkentő sze­rek a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim-A-reduktáz-gátlók (sta­ti­nok). Mind­egyik kép­vi­se­lő­jük ugyan­azt az en­zi­met gá­tol­ja, de farmakokinetikai tu­laj­don­sá­ga­ik, vízol­dé­kony­ságuk, má­jon ke­resz­tü­li (kü­lö­nö­sen a citokróm P450 izoenzimeken ke­resz­tü­li) me­ta­bo­liz­mu­suk, plaz­ma féléle­t­ide­jük és ...

Az el­ső­sor­ban az LDL-koleszterinre ha­tó statin és a hoz­zá­ad­ha­tó ezetimib ke­ze­lés­sel a be­te­gek egy­re na­gyobb ará­nya éri el a nem­zet­kö­zi és ha­zai irány­el­vek­ben meg­fo­gal­ma­zott LDL-koleszterin cél­ér­té­ke­ket. Ugyan­ak­kor bi­zo­nyí­tott, hogy az op­ti­má­lis LDL-koleszterinszint el­éré­se után is je­len­tős ma­rad a reziduális ri­zi­kó. En­nek fon­tos ...

Az LDL-koleszterinszint cél­ér­té­kek után a nem­zet­kö­zi és a ha­zai aján­lá­sok­ban egy­aránt sze­re­pel az elő­írt HDL-koleszterin és trigliceridszint el­éré­sé­nek szük­sé­ges­sé­ge. Er­re a fibrátok vagy a hos­­szú ha­tá­sú ni­ko­tin­sav al­kal­ma­sak. Mi­vel ez utób­bi Ma­gyar­or­szá­gon nem hoz­zá­fér­he­tő, az el­ső­nek vá­lasz­tan­dó statinok mel­lé a HDL-...

Az LDL-koleszterinszint csök­ken­tés el­sőd­le­ges sze­re­pé­nek hang­sú­lyo­zá­sa mel­lett vi­tat­ha­tat­lan an­nak je­len­tő­sé­ge, hogy az op­ti­má­lis LDL-koleszterinszint el­éré­se után meg­ma­radt kardiovaszkuláris koc­ká­za­tot (reziduális ri­zi­kó) csök­ken­te­ni kell. En­nek lé­nye­ges ele­me a HDL-koleszterinszint eme­lé­se és a trigliceridszint csök­ken­té­se, ami ...

A leg­újabb vizs­gá­la­tok de­rí­tet­tek ar­ra fényt, hogy a pe­ri­fé­ri­ás ér­be­teg­ség je­len­lé­te, úgy­ne­ve­zett új kardio­vasz­ku­láris ri­zi­kó ek­vi­va­lens­nek te­kin­ten­dő, te­hát azok a be­te­gek, akik­nek pe­ri­fé­ri­ás ér­be­teg­sé­gük van, ugyan­olyan koc­ká­zat­tal ren­del­kez­nek, mint­ha ko­ráb­ban miokardiális in­fark­tu­suk lett vol­na. Ezt ...

A klas­­szi­kus kardiovaszkuláris ri­zi­kó­becs­lé­si mód­sze­rek (Framingham, Heart score) nem szá­mol­tak né­hány fon­tos té­nye­ző­vel. Ezek kö­zül a leg­fon­to­sabb a test­súly­több­let, pon­to­sab­ban a haskörfogat nö­ve­ke­dé­se, va­la­mint a szé­rum trigliceridérték. Ma már tud­juk, hogy egyéb igen fon­tos té­nye­zők­kel is szá­mol­ni kell, mint a fo­ko­zott ...

A statinok a ko­lesz­te­rin csök­ken­tő ha­tá­suk mel­lett a kardiovaszkuláris ese­mé­nyek szá­mát is mér­sék­lik a kü­lön­bö­ző tí­pu­sú ér­be­te­gek­nél, ezért a statinok az LDL-koleszterin csök­ken­tés el­sőd­le­ge­sen aján­lott gyógy­sze­rei. A statinok egyéb szem­pont­ból is ja­vít­ják a lipid stá­tuszt, pél­dá­ul eme­lik a HDL-koleszterint ugyan­ak­kor csök­ken­tik a ...

Kró­ni­kus ve­se­be­te­gek­nél a dyslipidaemiák egy má­sod­la­gos for­má­ját ész­lel­het­jük, ame­lyet a triglicerid és a kis dens LDL-partikulák szé­rum­szint­jé­nek emel­ke­dé­se és ala­csony HDL-koleszterin jel­le­mez. A 3-hidroxi-3-me­til­glu­taril-CoA-reduktáz gát­lá­sa statinokkal ked­ve­ző ha­tás­sal van a prog­res­­szív ve­se­elég­te­len­ség­ben. A statinok ál­tal ...

A metabolikus szindró­ma az el­múlt évek­ben is­mét a fi­gye­lem elő­te­ré­be ke­rült. A metabolikus szindró­ma egy­más­ra ha­tó metabolikus ere­de­tű ri­zi­kó­té­nye­zők együt­te­se, ame­lyek köz­vet­le­nül hoz­zá­já­rul­nak a 2-es tí­pu­sú diabetes mellitus és az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­hoz. A leg­job­ban vizs­gált metabolikus ...

 A 4S-vizsgálat 1994-es eredményei óta a statinokat széles körben alkalmazzuk a koszorúér-betegek dis­zlipid­aemiá­jának kezelésében. Nemzetközi vizsgálatok sora igazolta, hogy a statinok a miokardiális infarktus, a stroke előfordulása, a kardiovaszkuláris és az összhalálozás szignifikáns csökkenését eredményezik – nemcsak ma­nifeszt érbetegekben, hanem egyéb nagy rizikójú állapotokban, pl. diabétesz ...

A lipidcsökkentő ke­ze­lés ha­tá­sá­ra a kardiovaszkuláris ha­lá­lo­zás mel­lett az összhalálozás is szig­ni­fi­kán­san csök­ken. A kez­de­ti vizs­gá­la­tok nem ad­tak vá­laszt ar­ra a kér­dés­re, hogy med­dig ér­de­mes a ko­lesz­te­rin­szin­tet csök­ken­te­ni, vagy lé­te­zik-e egy kü­szöb­ér­ték. A leg­újabb vizs­gá­la­tok azt iga­zol­ták, hogy mi­nél ala­cso­nyabb a ...

Diabetes mellitusban a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­nak koc­ká­za­ta je­len­tő­sen na­gyobb, mint az azo­nos ko­rú nem-cu­kor­be­teg egyé­nek­ben. A cu­kor­be­teg­ség ugyan­olyan kardiovaszkuláris koc­ká­za­ti té­nye­zőt je­lent, mint a már ki­ala­kult koronáriabetegség, il­let­ve le­zaj­lott miokardiális in­fark­tus a nem-cu­kor­be­teg egyé­nek­ben. Szá­mos ...