A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében számos gyógyszercsoport fontos szerepet játszik. A miokardiális infarktus és szívelégtelenség utáni halálozás csökkentésében a béta-blokkolók, ACE-gátlók, illetve ARB-k, és esetenként a szelektív aldoszteron receptor blokkolók fontosak. Újabb vizsgálatok szerint az ivabradin is hatásos újabb miokardiális infarktus megelőzésében tünetes anginás betegekben, ...

Az elmúlt néhány hónap alapvetően át fogja rajzolni az antitrombotikus gyógyszerek eddig rendelkezésre álló arma­men­tá­riumát. Az egyetlen állandó szerünk az aszpirin marad, minden más szer új, hatékonyabb és legtöbbször biztonságosabb alternatívákat kapott. A vérlemezkegátlásban a clopidogrel alternatívája lett akut koronária szindrómában a prasugrel és a ticagrelor. A kumarinok alternatívájaként pedig ...

2011. november 25-én ötödik alkalommal hívtuk össze a Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciát 17 orvosi tudományos társaság, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégium, az Országos Alapellátási Intézet és a Betegoktatók és Egészségnevelők Országos Közhasznú Egyesülete képviselőinek részvételével.
A konferencia négy fő témája: az életmód-változtatás, a kockázatbesorolás, a célértékek ...

A rendszeres fizikai aktivitás tartós és mélyreható adaptációs változásokat okoz az emberi szervezetben. A szív- és érrendszeri, hormonális és anyagcsere, mozgásszervi változások jellemzője, hogy a szervezet működését gazdaságosabbá teszik, stabilabb egészségi állapotot alakítanak ki. Az egészségesek számára javasolt mozgásprogram célja nem csupán betegségek megelőzése, az edzettségi állapot javítása, de ...

Klinikai, patológiai és epidemiológiai vizsgálatok igazolják, hogy a dohányzás a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás (iszkémiás szívbetegség, agyérbetegség, perifériás érbetegség, aorta aneurizma) független kockázati tényezője. A dohányzás okozta kockázatfokozódás részben reverzibilis, a dohányzás abbahagyása már rövid idő alatt mérsékli a kockázatot. A dohányzás abbahagyásához történő ...

A preventív gyógyszeres kezelés nemcsak a rizikófaktor értékektől, hanem a globális kardiovaszkuláris kockázattól is függ. A 2009-es konferenciához képest bizonyos változások előtérbe kerültek az V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián. Megmaradt az igen nagy, nagy, tünetmentes nagy kockázati besorolás, de az igen nagy kockázat kibővült: ide soroltuk a koronáriabetegség+krónikus vesebetegség, valamint a ...

A szív- és érbetegségek kockázata jelentősen csökkenthető egészséges táplálkozással és életmóddal. Kérdés, mennyire ismertek ezen irányelvek a lakosság körében. Az első ajánlás a változatosság jelentőségéről szól, a második az energiaegyensúly és az ideális testtömeg megtartásának CVD kockázatát csökkentő hatására figyelmeztet. Ezután kerül sor a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, majd ...

A szív- és érrendszeri kockázat becslésére korábban kialakított rendszerek (Framingham, SCORE) mellett elfogadottá vált, hogy az összes ismert rizikófaktort figyelembe kell venni (L. Reynod’s Score), és megfelelően, a célérték eléréséig kezelni. A rizikófaktorok összességét globális kardiometabolikus kockázatnak nevezzük. Az V. Konszenzus Konferencia megerősítette és kibővítette a korábban (IV. Konszenzus ...

A tünetmentes egyének valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a tünetmentes érelváltozások kimutatásának. Bár az európai ajánlásokban nagy kockázatot jelző markerként szerepel a gyorsult, 12 m/s feletti pulzushullám terjedési sebesség, a 2010-ben megjelent ACCF/AHA ajánlás a tudományos vizsgálatoktól eltekintve nem ajánlja az artériás stiffness mérését tünetmentes felnőttekben.
Az ...

A kardiovaszkuláris betegségek megelőzése a túlsúlyos állapot és az elhízás módosításával tartós, komplex életmódváltás keretében szükséges, nőknek 1500 kcal/nap, férfiaknak 1800 kcal/nap energiatartalmú arányos, kiegyensúlyozott étrend keretében. Ezt célszerű napi 30-60 perc tempós gyaloglással kiegészíteni. A program lelki vezetést igényel. Jelenleg a gyógyszeres kezelés lehetősége limitált. A morbid ...

Az elhízás és ennek kezelése jelenleg az egész világon súlyos problémát jelent. Az elhízás kezelésének főbb pillérei jól ismertek. Ezek közé tartozik a diéta, a mozgásterápia, a pszichés vezetés, a gyógyszeres, és szükség esetén a sebészi kezelés. A diéta és a mozgás a legjobb hatásúak a prevencióban és kezelésben, de mindkettő nagy fegyelmet ígényel és nehéz megtartanani. A Magyar Obezitológiai és ...

Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy az LDL-koleszterinszint csökkentése szignifikáns javulást eredményez a kardiovaszkuláris mortalitásban és morbiditásban. Bár az LDL-koleszterin értéknél nem létezik küszöbérték az elért kardiovaszkuláris haszon tekintetében, mégis – számos tanulmány alapján – nem sikerül sokszor elérni a klinikai célértékeket sem a betegek egy jelentős részénél. Ennek elérése ...