Dr. Barna István, a SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának docense az MHT kongresszusán a vérnyomás és a krónikus vesebetegség összefüggéseit elemezte. Vele készült interjúnkból megtudhatjuk, hogy a hipertóniás esetek hány százalékáért felelős a vese betegsége, és hogyan deríthető ki ez a háttérben álló betegség. De hallhatunk a hipertónia vesére gyakorolt hatásáról is, valamint azokról a ...

Dr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház angiológus főorvosa, a Semmelweis Egyetem Angiológia Tanszéki Csoport tagja interjúnk elején először is tisztázza a perifériás érbetegség fogalmát. Megmagyarázza azt is, hogy miért olyan sok a tünetmentes beteg, de azt is elárulja, hogy hogyan tudjuk egyszerűen felismerni az állapotot. Felsorolásra kerülnek az új irányelv legfontosabb pontjai, így megtudhatjuk azt is, hogy milyen ...

Dr. Tóth Kálmánt, a PTE professzorát először arról kérdezzük, hogy mért rosszabb hazánkban a PCI-n átesett betegek egyéves mortalitása a nemzetközi adatokkal összehasonlítva. A szekunder prevencióban alkalmazott terápia részletes ismertetése mellett Tóth Kálmán professzor kifejti véleményét arról, hogy hogyan lehetne növelni a betegek tájékozottságát és motiváltságát, de arról is, hogy milyen szerepe van a ...

Interjúnkban Paolo Palatinit, a Padovai Egyetem professzorát az éjszakai hipertóniáról kérdeztük, amelyet az ESH 2022-es kongresszusán a vérnyomásmonitorozás 6 legfontosabb kérdése közé soroltak. Válaszaiban Palatini professzor tisztázza a nokturnális hipertónia fogalmát, az éjszakai emelkedett vérnyomás klinikai és prognosztikai jelentőségét. Felsorolja azokat a betegcsoportokat, akiknél a normális nappali értékek...

Dr. Kancz Sándor, a GOKVI főorvosa a pitvarfibrilláló betegek antikoagulálásával foglalkozó szimpóziumon a hatásfelfüggesztés kérdését feszegette. Az interjúból kiderül, hogy mióta alkalmazunk NOAC-okat a pitvarfibrilláció kezelésében, és az is, hogy mennyire váltak be ezek a szerek ebben az indikációban. Választ kapunk arra is, hogy vajon egyformán hatásosak-e a jelenleg elérhető NOAC-készítmények, és milyen ...

Professor Gianfranco Parati from Milan, Italy, took part in many interesting sessions during the recent meeting of the European Society of Hypertension, in Athens, Greece. We asked to share his insight on the novelties from ESH 2022 with the audience. He speaks about novelties in blood pressure monitoring, and he also shares the messages regarding the prevention in hypertension especially in high-risk patients....

Dr. Becker Dávid professzort, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika munkatársát, a balatonfüredi MKT Kongresszuson kérdeztük az egyik előadásának témájáról, a GLP-1-receptor-agonistákról. E készítményeket, mint "diabetes/disease modifying drugs”, tehát betegségmódosító gyógyszerként említette az előadásában és ezt a témát fejti ki az interjúnkban. Nyilatkozott továbbá a gyógyszer hatásaiból ...

Professor Mauro Biffi speaks about the data that were presented at the recent European Heart Rhythm Association meeting. He introduces details of a session about conduction system pacing, a novel modality of cardiac stimulation....

Mi is a precíziós diabetológia fogalma? Milyen genetikai háttérrel rendelkeznek a gyakoribb diabétesztípusok? Milyen típusai vannak a monogénes diabéteszeknek, és ezek hogyan öröklődnek? Melyek azok a klinikai jellemzők, amelyek felvetik genetikai vizsgálatok szükségességét egy diabéteszben? Hogyan segíti ez a személyre szabott kezelés megválasztását, és milyen kezelést igényelnek a monogénes cukorbetegek? – ...

A Promenade életében hosszú évek óta hagyomány a Metabolizmus-díj átadása, amely az év első, kiemelt fontosságú eseményei közé tartozik....

Az obesitas ma már népbetegség, melynek számtalan szövődményét ismerjük. Ezek közé tartoznak például a mozgásszervi bántalmak, melyeknek mint egy ördögi körként nemcsak oka, hanem következménye is a testsúlyfelesleg. Kardiológiai kórképek: koronáriabetegség, pitvarfibrilláció, szívelégtelenség szempontjából is fokozott rizikót jelent az elhízás. Szerencsére ez fordítva is igaz: fogyás következményeként ...

Viszonylag kis kalóriabevitel mellett is kialakulhat elhízás, amennyiben a kalóriabevitel hosszú távon meghaladja az energiaforgalom szükségletét. A súlycsökkentés alapja az életmódterápia, ám a napi gyakorlat szerint ez a legnehezebb a betegeknek. Általában három hónapig tudják tartani a diétát, ezt követően olyan ellenregulációs mechanizmusok indulnak be a szervezetben, amelyek hatására az anorexigén és orexigén ...

A nagy kongresszusok árnyékában immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő esemény indulásáról, céljairól, feladatairól dr. Reiber István egyetemi docenst, a FAT főszervezőjét kérdezzük. Megtudhatjuk, hogy az érbetegségek interdiszciplináris jellegéből adódóan mely szakterületek képviseltetik magukat, ez hogyan határozza meg az előadók és résztvevők körét. Interjúnkban rövid összefoglalást kapunk a ...

Videointerjúnkban dr. Bajnok László, a PTE professzora a lipidcsökkentő terápia történetét az ajánlások tükrében foglalja össze: hogyan jelenik meg az európi irányelvekben és a hazai konszenzusajánlásokban a „minél alacsonyabb, annál jobb” elve, melyek a konzervatívabb szemléletet tükröző állásfoglalások? Bajnok professzor röviden összefoglalja a változásokat, megmagyarázza az intenzív lipidcsökkentés ...

Míg az ACS (acute coronary syndrome) intenzív kezelésének hazai eredményei megegyeznek az európai átlaggal, egy évvel az esemény után gyorsan romlanak a halálozási adatok. Ennek a hátterében a gondozás során végzett nem megfelelő lipidcsökkentő terápia is állhat. Saját adataik említésével Márk László főorvostól megtudhatjuk, hogy 1 évvel az ACS után hány beteg jár gondozásra, hány betegnél érték el a ...

Videointerjúnkban dr. Paragh Györgyöt, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökét, a DE professzorát először a szakterület történetéről kérdeztük, és megismerhettük, hogy mikor és mi indította el a lipidológia fejlődését. Megtudtuk továbbá, hogy milyen betegeket kellene lipidológiai szakrendelésre küldenünk, és milyen lehetőségeink vannak erre. A legújabb kardiovaszkuláris ajánlások közül Paragh professzor ...

Az idei FAT-on Karádi István professzort a fenti címmel tartott előadása kapcsán arról kérdeztük, hogy vajon mely rizikófaktorokat tartjuk ma a legfontosabbaknak az érelmeszesedés szempontjából. Válaszából kiderül, hogy ez egyénileg változhat, és nagyon fontos az egyes tényezők additív hatása. Karádi professzor röviden bemutatja, hogy mely életkorokban milyen patológiai folyamatok vezethetnek plakk-képződéshez, és...

Dr. Reiber István egyetemi docens, a Magyar Atherosclerosis Társaság titkára, a FAT főszervezője interjúnkban a FAT egyik céljaként az ajánlásoknak a mindennapi gyakorlatba való eredményesebb átültetését, elterjesztését fogalmazza meg. Mit jelent egyáltalán az intenzív lipidcsökkentés fogalma, melyek a nagy intenzitású statinok, és milyen egyéb gyógyszerek kombinálásával érhetjük el a legújabb célértékeket? ...

Dr. Wittmann István, a Pécsi Egyetem professzora az utóbbi években a diabetológiában bekövetkezett forradalmi változásokat paradigmaváltásként jellemzi, amelyben főszerepet kapnak az ún. betegségmódosító gyógyszerek. Hogy vajon a glükózparaméterek javítása mellett hogyan tudnak kardiovaszkuláris és renális védelmet is biztosítani az e kategóriába tartozó GLP-1-receptor-agonisták és SGLT2-gátlók, melyek adásuk ...