Keresés eredménye

Típusa:
rovat
Keresési paraméterek:
Hipertónia

<< < 1 2 3 4 > >>
65 találat 4 oldalon - ebből zárolt tartalom 19940 db

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!

Bétareceptor-blokkoló kezelés krónikus szisztolés szívelégtelenségben

A krónikus szisztolés szívelégtelenség a magas prevalencia, a halálozás magas aránya, valamint a gyakori hospitalizáció miatt jelentős és növekvő népegészségügyi probléma. Gyógyszeres kezelésében az elmúlt évtizedekben, a kontrollált tanulmányok szintjén, drámaian kedvező eredmények születtek. Ugyanakkor populációs szinten ezeket nem sikerült megismételni. A különbséget az optimális gyógyszeres kezelés ...

Az atorvastatin/amlodipin fix kombináció helye a gyakorlatban

A hipertónia és a dyslipidaemia jelentős kardiovaszkuláris kockázati tényezők. Hazánkban a hipertónia és a dyslipidaemia népbetegségnek számít. Az EUROASPIRE III adatai szerint a hipertóniával kezeltek 45,9%-a éri el a vérnyomás-célértékeket, míg a MULTI GAP felmérés adatai szerint a nagy kockázatú betegek esetében mintegy 40% volt csak célértéken. Az USA-ban végzett vizsgálat szerint a betegeknek csak 10%-a érte...

Modern diuretikumok és béta-adrenerg blokkolók hipertónia betegségben

Szerző a tiazidszerű speciális hatású indapamid diuretikumot mutatja be, amely dominánsan vaszkuloprotektív hatású, és csak 2,5 mg felett érvényesül a diuretikus hatás. Az indapamid hipertónia betegségben monote­rápiá­ban és kombinált kezelés formájában (RAAS-gátlókkal) is sikeresen adható 0,625-2,5 mg napi dózisban anélkül, hogy a tiazidokra jellemző kedvezőtlen mellékhatások fellépnének. A két 3. ...

Valóban jobbak az angiotenzin konvertáló enzim gátlók, mint az angiotenzinreceptor- blokkolók?

Számos metaanalízis hasonlította össze indirekt módon az angiotenzin konvertáló enzim gátlók (ACE-gátlók) és az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB) alkalmazásával készült vizsgálatokat. Ezek az elemzések rendre (bár nem kizárólagosan) az ACE-gátlók nagyobb hatékonyságát találták. Figyelembe kell azonban venni, hogy az ilyen összehasonlításokat számos zavaró tényező terheli: így például, hogy (i) az idő ...

A hipertónia gyógyszeres kezelése

2009-ben az Európai Hypertonia Társaság Munkacsoportja áttekintette a korábbi (2007-ben publikált) irányelveit, és az azóta megjelent új közlemények adataival aktualizálta annak legfontosabb részeit. A Magyar Hypertonia Társaság Irányelveinek legutóbbi (2009) kiadása már tartalmazta a felújított európai állásfoglalást is. 2010 decemberében közreadtuk a „Hypertonia kézikönyve” 3. kiadását, amelyben részletesen ...

Angiotenzin receptor bénítók a terápiás gyakorlatban

Az angiotenzin receptor bénítók jelentőségét és szerepét a magas vérnyomás kezelésében számos befejezett klinikai vizsgálat bizonyítja, amit a nagyszámú folyamatban lévő tanulmány is megerősít. A tényeken alapuló orvostudomány újabb és újabb bizonyítékát olvashatjuk az immár több mint 100.000 beteg kezelésével nyert tapasztalatok alapján....

A ramipril/amlodipin fix kombináció diabéteszes hipertóniában

A hipertónia és a diabétesz önálló kardiovaszkuláris kockázati tényezők. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai szerint a diabétesz nagy kockázatú állapot. Diabéteszes betegben az esetek legnagyobb részében hipertóniát is észlelünk. A diabéteszes beteg esetében már a magas-normális vérnyomás kategóriában szükséges az életmód-terápia mellett a gyógyszeres kezelés megindítása. Diabéteszben...

A krónikus obstruktív tüdőbetegség és a hipertónia

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben lejátszódó alacsony intenzitású szisztémás gyulladás kardiovaszkuláris betegségek, szisztémás és pulmonalis hipertónia, diabetes mellitus, perifériás myopathia és osteoporosis kialakulásához vezethet. A szisztémás hipertónia magas prevalenciával szerepel. Mindezen komorbiditások jelentősen ronthat­ják a COPD-s betegek életminőségét, túlélési esélyét. A COPD és a ...

A hipertóniás betegek ellátása

A hipertóniás betegek kezelése – a széles körû terápiás lehetőségek ellenére – még napjainkban sem eléggé hatékony. A magas­vér­nyomás-betegség terápiájának elégtelensége hosszú távon szív- és érrendszeri szövődmények (stroke, szívizominfarktus, vesebetegség, szemészeti szövődmények, perifériás verőérszûkület) kialakulásához vezet, és mind az egyén, mind a társadalom szintjén jelentősen ...

Fix kombinációs vérnyomáscsökkentő kezelés

Nemcsak a nemzetközi, de a hazai populációban is egyre több hiper­tóniás beteg lelhető fel (2-2,5 millió ember), és a terápiás célvérnyomás elérése elengedhetetlen a célszervkárosodás megelőzése vagy a folyamat lassítása érdekében. A hipertóniás beteg terápiájának elsőd­leges célja a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás koc­ká­zatának lehető legnagyobb mértékű csökkentése. A betegek kezelése,...

A centrális vérnyomás prognosztikai szerepe – pro és kontra érvek

A magas vérnyomás korunk egyik legelterjedtebb betegsége, amelynek kardiovaszkuláris (CV) szövődményei világszerte évente 17,5 millió ember életét követelik. A perifériás vérnyomás mérése az a. brachialis szintjén már több mint 100 éve széleskörűen elterjedt, egyszerűen kivitelezhető módszerré vált, és számtalan epidemiológiai bizonyíték igazolta prognosztikus szerepét a CV-események bekövetkeztében. ...

Szimpatikus túlsúly és rezisztens hipertónia

A szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása hosszú távon a szervezetre káros hatással van, többek között hozzájárul a terápiára szoruló magas vérnyomás kialakulásához. A hatékony vérnyomáscsökkentők közül az imidazolin I1-receptor-agonisták, például a rilmenidin, a központi idegrendszeren keresztül hatva csökkenti a szimpatikus idegrendszer túlműködését, ami egyik oka lehet a nehezen kezelhető rezisztens ...

A bétareceptor-blokkolók szerepe a hipertenzív szívbetegség kezelésében

A hipertónia-betegségben szenvedőkben a szív strukturális és funkcionális károsodása gyakori szövődmény. Dr. Szabó Zoltán összefoglalója a hipertenzív szívbetegség klinikai jellemzőivel, a béta-blokkolók kardiális célszervkárosodás kezelésében betöltött szerepével foglalkozik, mely megállapítja, hogy a szívelégtelenségben, iszkémiás szívbetegségben és szívritmuszavarokban szenvedő hipertóniás betegek ...

Kardiovaszkuláris rizikócsökkentés ARB-vel

A nem megfelelően kontrollált hipertónia a kardiovaszkuláris morbiditásnak és mortalitásnak, köztük a stroke, a szívelégtelenség és veseelégtelenség kialakulásának az egyik legfőbb rizikófaktora. Az említett komoly szövődmények ellenére még a 140/90 Hgmm-es értéket is világszerte igen alacsony arányban érik el. A nem megfelelő vérnyomáskontroll okai között a kezelőorvosok nem elég erélyes terápiája, a nem ...

Minden béta-blokkoló egyforma? A 3. generációs béta-blokkolók jelentősége

A β-blokkolók a legtöbbet használt gyógyszerek közé tartoznak a kardiovaszkuláris farmakoterápiában. A 90-es évek közepén a β-blokkolók elsőként választandó vérnyomáscsökkentők voltak az esszenciális hipertónia kezelésében. Később – az újabb szerek megjelenésével – bővült az első vonalbeli kezelésként alkalmazható gyógyszerek sora. Az elmúlt évek nagy hipertónia vizsgálatai, amelyek a konvencionális...

Béta-blokkolók szív- és érrendszeri betegségekben

A β-receptor-blokkolók farmakológiai hatása és terápiás alkalmazása elsősorban a β1-receptorok kikapcsolására irányul. A klinikai gyakorlatban alkalmazott β-receptor-blokkoló gyógyszerek igen heterogén csoportot alkotnak. A gyógyszerek számos tekintetben markánsan különböznek egymástól indikációjuk, hatásosságuk tekintetében. A β-receptor-blokkolók a gyakorlati orvoslás alapvető és nélkülözhetetlen ...

Rizikóstratifikáció diabéteszes hipertóniásokban

Napjainkban már közismert, hogy a cukorbetegség jóval gyakrabban fordul elő hipertóniás betegekben. Mindkét betegség egyúttal kardiovaszkuláris rizikófaktor, társulásuk hatványozottan fokozza a szív-érrendszeri betegségek kialakulását és a mortalitást. Ezért különösen fontos hipertóniás betegeknél kiszűrni a prediabéteszes állapotokat (elhízás, metabolikus szindróma, IFG/IGT) és a cukorbetegséget. Ugyanakkor a...

A rilmenidin (Tenaxum®) szerepe elhízott hipertóniások kezelésében

A hipertónia és az elhízás kockázati tényezők a szív-érrendszeri betegségek vonatkozásában. A második generációs, centrálisan ható rilmenidin (imidazolin-1 receptor agonista) hatékonyan – dózis-függő módon – csökkenti a szimpatikus idegrendszer működését. Hatásának következtében 24 órán keresztül csökken mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás. Vizsgálatunk során arra kerestünk választ, hogy ...

A d-nebivolol és az l-nebivolol kedvező kardiovaszkuláris hatásai

Az originális nebivolol hatóanyagú gyógyszer a nebivolol 2 sztereoizomerjét tartalmazza 1:1 arányban: a d- és az l-nebivololt, és ez a struktúra megkülönbözteti az egyéb konvencionális béta-receptor-blokkolóktól kémiai, farmakológiai, farmakodinámiás és terápiás szempontból egyaránt. Ennek a struktúrának jelentős szerepe van a nebivolol specifikus béta1 szelektivitásában, az antihipertenzív hatásban, valamint a ...

A Lisonorm® antihipertenzív kezelés hatása a hipertóniás célszervkárosodásra

Az ACE-gátló+kalciumantagonista fix kombinációk alkalmazása egyre inkább előtérbe kerül. Jelen közleményben a lisinoprilt és amlodipint tartalmazó Lisonorm® (Richter Gedeon Nyrt.) fix dózisú készítménnyel végzett nem­zetközi klinikai vizsgálat eredményeit mutatjuk be. 172 hipertóniás beteg 6 hónapos Lisonorm® kezelése so­rán jelentősen javultak a célszervprotekciót jelző paraméterek (24 órás ...


<< < 1 2 3 4 > >>
65 találat 4 oldalon - ebből zárolt tartalom 19940 db

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!

Részletes kereső

Oldal neve: metabolizmus
Keresési kulcsszó:
Keresés az alábbiakban:
Szakcikk is:
Rovat:






























Szakterület:
Lapszámok:
Megjelenési dátum:
-tól
-ig