Az iszkémiás szívbetegség napjaink vezető haláloka a fejlett társadalmakban, így Magyarországon is. A koszorúér-betegség legfontosabb klinikai manifesztációja a stabil angina pectoris, amelynek hátterében a myocardium oxigénigényének és ellátásnak felborult egyensúlya áll. A fájdalom a miokardiális iszkémia tünete, és rendszerint ateroszklerózis következtében létrejött koszorúsér sztenózis áll a háttérben. ...

Mind a hazai, mind a nemzetközi ajánlások egyértelművé tették, hogy a hipertóniás betegek kezelésének elsődleges célja a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás kockázatának csökkentése. A beteg-együttműködés javításában a napjában egyszer alkalmazott, hosszú hatású, kisszámú mellékhatással járó készítmények alkalmazása során a nagyobb hatékonyság, a kevesebb mellékhatás szerencsés találkozása ...

Az antihipertenzív kezelés célja a vérnyomás optimális csökkentése, miközben a gyógyszer lehetőleg olyan kedvező tulajdonságokkal rendelkezzen, amely elősegíti a hosszú távú terápiahűséget. A legtöbb hipertóniás beteg monoterápia mellett nem éri el a célvérnyomást. A korán megindított kombinációs kezeléssel gyorsan elérhető a vérnyomás beállítása. Ezekhez a stratégiákhoz tartozik a monoterápia gyors ...

A vizsgálat célja: A ramipril és amlodipin fix kombináció különböző dózisait tartalmazó (Egiramlon^®) terápia hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata olyan kezelt cukorbetegeknél, ahol a korábbi antihipertenzív terápia ellenére enyhe vagy középsúlyos vérnyomás kategóriákba tartozó értékeket mértek.
Betegek és módszer: A RAMONA-vizsgálatba bevont, 18 évnél idősebb, a célvérnyomás értékeket a...

A krónikus szisztolés szívelégtelenség a magas prevalencia, a halálozás magas aránya, valamint a gyakori hospitalizáció miatt jelentős és növekvő népegészségügyi probléma. Gyógyszeres kezelésében az elmúlt évtizedekben, a kontrollált tanulmányok szintjén, drámaian kedvező eredmények születtek. Ugyanakkor populációs szinten ezeket nem sikerült megismételni. A különbséget az optimális gyógyszeres kezelés ...

A hipertónia és a dyslipidaemia jelentős kardiovaszkuláris kockázati tényezők. Hazánkban a hipertónia és a dyslipidaemia népbetegségnek számít. Az EUROASPIRE III adatai szerint a hipertóniával kezeltek 45,9%-a éri el a vérnyomás-célértékeket, míg a MULTI GAP felmérés adatai szerint a nagy kockázatú betegek esetében mintegy 40% volt csak célértéken. Az USA-ban végzett vizsgálat szerint a betegeknek csak 10%-a érte...

Szerző a tiazidszerű speciális hatású indapamid diuretikumot mutatja be, amely dominánsan vaszkuloprotektív hatású, és csak 2,5 mg felett érvényesül a diuretikus hatás. Az indapamid hipertónia betegségben monote­rápiá­ban és kombinált kezelés formájában (RAAS-gátlókkal) is sikeresen adható 0,625-2,5 mg napi dózisban anélkül, hogy a tiazidokra jellemző kedvezőtlen mellékhatások fellépnének. A két 3. ...

Számos metaanalízis hasonlította össze indirekt módon az angiotenzin konvertáló enzim gátlók (ACE-gátlók) és az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB) alkalmazásával készült vizsgálatokat. Ezek az elemzések rendre (bár nem kizárólagosan) az ACE-gátlók nagyobb hatékonyságát találták. Figyelembe kell azonban venni, hogy az ilyen összehasonlításokat számos zavaró tényező terheli: így például, hogy (i) az idő ...

2009-ben az Európai Hypertonia Társaság Munkacsoportja áttekintette a korábbi (2007-ben publikált) irányelveit, és az azóta megjelent új közlemények adataival aktualizálta annak legfontosabb részeit. A Magyar Hypertonia Társaság Irányelveinek legutóbbi (2009) kiadása már tartalmazta a felújított európai állásfoglalást is. 2010 decemberében közreadtuk a „Hypertonia kézikönyve” 3. kiadását, amelyben részletesen ...

Az angiotenzin receptor bénítók jelentőségét és szerepét a magas vérnyomás kezelésében számos befejezett klinikai vizsgálat bizonyítja, amit a nagyszámú folyamatban lévő tanulmány is megerősít. A tényeken alapuló orvostudomány újabb és újabb bizonyítékát olvashatjuk az immár több mint 100.000 beteg kezelésével nyert tapasztalatok alapján....

A hipertónia és a diabétesz önálló kardiovaszkuláris kockázati tényezők. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai szerint a diabétesz nagy kockázatú állapot. Diabéteszes betegben az esetek legnagyobb részében hipertóniát is észlelünk. A diabéteszes beteg esetében már a magas-normális vérnyomás kategóriában szükséges az életmód-terápia mellett a gyógyszeres kezelés megindítása. Diabéteszben...

A hipertóniás betegek kezelése – a széles körû terápiás lehetőségek ellenére – még napjainkban sem eléggé hatékony. A magas­vér­nyomás-betegség terápiájának elégtelensége hosszú távon szív- és érrendszeri szövődmények (stroke, szívizominfarktus, vesebetegség, szemészeti szövődmények, perifériás verőérszûkület) kialakulásához vezet, és mind az egyén, mind a társadalom szintjén jelentősen ...

Nemcsak a nemzetközi, de a hazai populációban is egyre több hiper­tóniás beteg lelhető fel (2-2,5 millió ember), és a terápiás célvérnyomás elérése elengedhetetlen a célszervkárosodás megelőzése vagy a folyamat lassítása érdekében. A hipertóniás beteg terápiájának elsőd­leges célja a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás koc­ká­zatának lehető legnagyobb mértékű csökkentése. A betegek kezelése,...

A magas vérnyomás korunk egyik legelterjedtebb betegsége, amelynek kardiovaszkuláris (CV) szövődményei világszerte évente 17,5 millió ember életét követelik. A perifériás vérnyomás mérése az a. brachialis szintjén már több mint 100 éve széleskörűen elterjedt, egyszerűen kivitelezhető módszerré vált, és számtalan epidemiológiai bizonyíték igazolta prognosztikus szerepét a CV-események bekövetkeztében. ...

A szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása hosszú távon a szervezetre káros hatással van, többek között hozzájárul a terápiára szoruló magas vérnyomás kialakulásához. A hatékony vérnyomáscsökkentők közül az imidazolin I1-receptor-agonisták, például a rilmenidin, a központi idegrendszeren keresztül hatva csökkenti a szimpatikus idegrendszer túlműködését, ami egyik oka lehet a nehezen kezelhető rezisztens ...

A hipertónia-betegségben szenvedőkben a szív strukturális és funkcionális károsodása gyakori szövődmény. Dr. Szabó Zoltán összefoglalója a hipertenzív szívbetegség klinikai jellemzőivel, a béta-blokkolók kardiális célszervkárosodás kezelésében betöltött szerepével foglalkozik, mely megállapítja, hogy a szívelégtelenségben, iszkémiás szívbetegségben és szívritmuszavarokban szenvedő hipertóniás betegek ...

A nem megfelelően kontrollált hipertónia a kardiovaszkuláris morbiditásnak és mortalitásnak, köztük a stroke, a szívelégtelenség és veseelégtelenség kialakulásának az egyik legfőbb rizikófaktora. Az említett komoly szövődmények ellenére még a 140/90 Hgmm-es értéket is világszerte igen alacsony arányban érik el. A nem megfelelő vérnyomáskontroll okai között a kezelőorvosok nem elég erélyes terápiája, a nem ...

A β-blokkolók a legtöbbet használt gyógyszerek közé tartoznak a kardiovaszkuláris farmakoterápiában. A 90-es évek közepén a β-blokkolók elsőként választandó vérnyomáscsökkentők voltak az esszenciális hipertónia kezelésében. Később – az újabb szerek megjelenésével – bővült az első vonalbeli kezelésként alkalmazható gyógyszerek sora. Az elmúlt évek nagy hipertónia vizsgálatai, amelyek a konvencionális...

A β-receptor-blokkolók farmakológiai hatása és terápiás alkalmazása elsősorban a β1-receptorok kikapcsolására irányul. A klinikai gyakorlatban alkalmazott β-receptor-blokkoló gyógyszerek igen heterogén csoportot alkotnak. A gyógyszerek számos tekintetben markánsan különböznek egymástól indikációjuk, hatásosságuk tekintetében. A β-receptor-blokkolók a gyakorlati orvoslás alapvető és nélkülözhetetlen ...