Ha a magas vérnyomást megfelelően alkalmazott nem gyógyszeres módszerek és legalább három különböző hatástani csoportba tartozó – amelyek közül az egyik vízhajtó, de nem kötelező jelleggel mineralokortikoid-receptor-antagonista –, adekvát adagban adott vérnyomáscsökkentővel sem sikerül 140/90 Hgmm alá csökkenteni, akkor terápiarezisztens hipertenzióról beszélünk. Gyakorisága az adatgyűjtés helyének ...

A kardiovaszkuláris prevenció egyik alapeleme a lipidcsökkentő kezelés, amelynek legfontosabb gyógyszerei a statinok. A statinterápia orvosok és betegek általi elfogadottsága fokozatosan növekszik, de önmagában, vagy a statinkezelést potencírozó ezetimibbel való kombináció esetén sem elég minden esetben a célértékek eléréséhez. Ilyen helyzet lehet az igen magas indulási koleszterinszint (ide tartoznak a familiáris ...

Az inkretinek a gastrointestinumban termelődő hormonok, amelyek az étkezést követően glükóz-dependens módon növelik az inzulin-, és gátolják a glükagon elválasztását. A DPP4-gátlók megakadályozzák az inkretin vegyületek (GIP, GLP1) enzimatikus bontását és ezzel elnyújtják hatásukat. A DPP4-gyógyszercsoport első képviselőjét, a szitagliptint 2006-ban fogadta be az FDA és 2007-ben az EMA. Az elmúlt évtized ...

A hipertónia kezelésében a lercanidipin, ami egy 3. generációs kalciumantagonista, hatékony gyógyszer, amit több klinikai vizsgálatban is igazoltak. A DHP kalciumantagonistáknak a leggyakoribb mellékhatása az alsó végtagi ödéma. A vizsgálatok alapján a lercanidipin kezelés mellett javul a tolerálhatóság, az ödéma előfordulása ritkább, mint az amlodipin kezelés esetében....

A hipertónia pontos diagnosztizálása és kezelése kitüntetett szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek morbiditásának és mortalitásának csökkentésében. Összehasonlításra kerülnek a vérnyomás mérésére és a kezelés céljaira vonatkozó kortárs USA, európai, angliai és magyar irányelvek ajánlásai. A gyógyszeres kezelés indikációja három tényezőtől függ: a vérnyomás szintjétől, a beteg kockázati ...

Az érvényben lévő hipertónia ajánlások alapján a kombinált renin–angiotenzin-rendszer gátlás ellenjavallt. Választani kell az egyes renin–angiotenzin-rendszer gátló gyógyszercsoportok között. Az angiotenzin-I receptor-blokkolók sok jó tulajdonságuk mellett képesek megakadályozni a nem angiotenzin konvertáló enzim dependens módon képződött angiotenzin II kötődését is, bár ezeknél a készítményeknél pedig a ...

A korábbi klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a hipertóniás betegek túlnyomó részében (>70%-ában) a célvérnyomást kombinációs kezeléssel érhetjük el. Ennek során két vagy három, esetenként még több, különböző hatástani csoportba tartozó szert kell alkalmaznunk. Gyógyszer-kombinációval gyorsabban normalizálhatjuk a vérnyomást, amellyel a hipertóniás szövődmények gyakoriságának és ...

A fokozott szimpatikus aktivitás csökkentésében a béta-blokkolóké a vezető szerep. A nem kardioszelektív béta-blokkolók, hasonlóan a teljes béta-blokkoló családhoz, ugyancsak heterogén csoportot képeznek. Köztük kiemelt szerepet kap a harmadik generációs, alfa-blokkoló hatással is rendelkező carvedilol. A hipertónia kezelésében elsőként választható gyógyszernek számít. A perifériás rezisztenciát csökkenti, ...

A szívelégtelenség a gyógyszeres terápiában tapasztalható fejlődés ellenére is rossz prognózisú betegség. A nem gyógyszeres terápia alkalmazása megfelelő indikáció mellett számottevően javítja a betegek életminőségét és várható élettartamát. A biventricularis pacemakerrel végzett reszinkronizációs terápia az intraventricularis vezetési zavarral szövődött súlyos szívelégtelenség számos klinikai ...

Az esszenciális hipertónia kialakulásában több tényező játszik szerepet, ezért kézenfekvő, hogy a betegek többségénél is a több irányú támadásponttal rendelkező gyógyszer-kombináció alkalmazása lehet eredményes. A hipertónia mellett igen gyakran előforduló kardiológiai társbetegségek miatt elsősorban az ACE-gátló+diuretikum+kalciumcsatorna-blokkoló hármas kombinációja a racionális és javasolt terápiás ...

A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kardiovaszkuláris kockázati tényező. Metabolikus szindrómában a hipertónia mellett gyakran észlelhetők a lipid- és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai. A VI. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása szerint a metabolikus szindróma nagy kardiovaszkuláris kockázattal járó állapot. Metabolikus szindrómában a hipertónia kezelését – a vérnyomás célérték ...

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából az elsők között szerepel a hipertóniabetegség. Magyarországon 3,5 millió lakos hipertóniás, az előfordulási gyakoriság pedig az életkorral arányosan nő. Az új szakmai irányelvekben az elérendő célérték meghatározása egyszerűsödött. 140/90 Hgmm alatti vérnyomásérték elérése és a tartósan ez alatti érték ...

A kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében a klasszikus és új rizikótényezők feltárása bizonyos betegcsoportokban nem elegendő a valódi rizikó megállapítására. A tünetmentes egyének valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a célszervkárosodás, illetve a tünetmentes érelváltozások kimutatásának. A szaporodó nemzetközi adatok, illetve az ESC 2013-ban kiadott irányelve alapján ...

A béta-blokkolók a legtöbbet használt gyógyszerek közé tartoznak a kardiovaszkuláris farmakoterápiában. A béta-blokkolók az iszkémiás szívbetegség, a szívelégtelenség és az aritmiák kezelésének egyik legfontosabb pillérét jelentik. A 90-es évek közepén a béta-blokkolók elsőként választandó szerek voltak az esszenciális hipertónia kezelésében is. Később, az újabb szerek megjelenésével bővült az első ...

A mellékhatásprofil az oka, hogy béta-blokkolókkal (BB) eredményesen kezelt betegek terápiahűsége nem megfelelő. Nehéz meghatározni, hogy az ED kialakulását az alapbetegség, a kezelés vagy a kettő kombinációja okozza. A BB-kal kezelt kardiovaszkuláris betegségekben relatív nitrogén-monoxid (NO) hiány, szabadgyök-felszaporodás, endothel-diszfunkció alakulhat ki, melyek következményes erektilis diszfunkciót (ED) ...

A koszorúér-betegségek kialakulásának, illetve a kialakult betegség progressziójának megakadályozása, azaz az elsődleges és másodlagos prevenció széles átfedést mutat. A primer és a szekunder prevenció alapja egy életmódreform, a kardiovaszkuláris (KV) rizikófaktorok javítása, a rizikóstratifikáció score értéke által meghatározott metabolikus, inflammatorikus, vérnyomás és antropometriai célértékek elérése ...

 A diabétesz és a hipertónia fontos szerepet játszik a halálozásban. A végstádiumú vesebetegség kialakulásának kockázata 5-6-szor magasabb együttes fennállásuk esetén. A 2-es típusú diabéteszben magas a hipertónia előfordulási aránya, míg a hipertónia jelentősen emeli a diabétesz és a diabéteszes szövődmények kialakulásának kockázatát. Az ajánlások alapján az ACE-gátlók és az ARB-k az elsőként ...

A bétareceptor-blokkoló szerek (BB) a kardiovaszkuláris betegségek kezelésében kiemelkedő jelentőségre tettek szert. Ezeknek a szereknek a megjelenése a klinikai gyakorlatban „forradalmasította” az iszkémiás szívbetegség, a szívelégtelenség és a hipertónia kezelését és nélkülözhetetlenek a szívritmuszavarok terápiájában is. A béta-blokkolók alkalmazása a primer és szekunder prevencióban bizonyítottan ...

A magas vérnyomás, azaz a hipertónia, ami az egyik leggyakoribb betegség, ha nem kezelik megfelelően és korán, miokardiális infarktushoz, stroke-hoz, veseelégtelenséghez, halálhoz vezethet. A fentiek szerint azt a vérnyomásértéket nevezhetjük hipertóniának, amely mellett e betegségek gyakrabban lépnek fel, mint alacsonyabb érték mellett.
Az utóbbi években a kedvező vérnyomásérték meghatározása céljából is ...