A 2-es típusú cukorbetegek kezelését számos beteg- és betegségspecifikus faktor befolyásolhatja, amely alapot szolgáltathat későbbi terápiás döntéseink meghozatalához. Az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Társasága és az Amerikai Endokrinológiai Szakmai Kollégium közös állásfoglalása alapján a diétás és életmódi kezelés felépítését követően metformin beállítása javasolt, majd ennek elégtelensége ...

A GLP-l-mimetikumok injektábilis, nem inzulinszerű, inkretintengelyen ható készítmények, a 2-es típusú diabétesz kezelésében használatos antidiabetikumok. Hazánkban öt készítmény és egy inzulinnal alkotott fix kombináció áll a betegek rendelkezésére, valamennyi – megadott feltételek esetén – 70%-os egészségbiztosítási támogatásban részesül. A GLP-1-mimetikumok terén a gyógyszeripari és klinikai kutatás ...

A dulaglutid (Trulicity^®) a GLP-1-mimetikumok legújabban elérhetővé vált képviselője. A hazai bevezetés óta eltelt időszakban a kezdeti tapasztalatok egyre gyarapodtak. A dulaglutid előnyét a heti egyszeri alkalmazás, a megfelelő glykaemiás kontroll elérésének lehetősége, a biztonságossági profil, a várható testsúlycsökkenés és az egyszerű alkalmazási mód alapozza meg. A glykaemiás eredmény előre becsülhető a ...

Az alsó végtagi amputációk 50-70%-a a cukorbetegséggel függ össze – a diabétesz következményeként világszerte félpercenként amputációra kerül egy láb. A diabéteszes láb a cukorbetegség egyik legsúlyosabb és legköltségesebb szövődménye, ami a neuropátia, a vérellátási zavar és az infekció komplex kölcsönhatásának következtében alakul ki. A perifériás verőérbetegség (PAD) diabéteszben súlyosabb, ...

A 2-es típusú cukorbetegek kezelésében az utóbbi években új gyógyszercsoportok jelentek meg és váltak a mindennapi terápia részévé. Az inkretintengelyen ható gyógyszerekről és az SGLT2-gátlókról a folyamatosan bővülő klinikai tapasztalat mellett egyre több kardiovaszkuláris végpontú vizsgálat eredménye is ismertté vált. A 2-es típusú diabétesz terápiás lehetőségei közötti eligazodást hazai (MDT2014) és ...

Mind 1-es, mind 2-es típusú diabetes mellitusban csontanyagcsere-zavar mutatható ki. Amíg azonban az 1-es típusban csökkent BMD és valódi osteoporosis van fokozott törési rizikó mellett, addig 2-es típusú cukorbetegségben a megnövekedett törési kockázat ellenére a BMD magasabb. A csontpatológia hátterében a diabéteszt kísérő eltérések (hyperglycaemia, hyperinsulinismus, dohányzás, alkoholfogyasztás) mellett az ...

A 2-es típusú diabétesz kezelésében az első választandó szer a metformin. Mivel a gyógyszer az inzulinszekréció fokozása nélkül csökkenti a vércukorszintet, ezért nem okoz hypoglykaemiát és nem növeli a testsúlyt. Hatása bétasejt-kímélő, ezen kívül mérsékeli számos kardiovaszkuláris kockázati tényező szintjét, csökkenti a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények kialakulását, illetve ...

A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás kockázati tényezői között meghatározó fontosságú a cukorbetegség mellett a krónikus vesefunkció-beszűkülés is. Az inkretintengely mentén ható dipeptidyl-peptidase-4-gátló orális antidiabetikumok ismert képviselője a sitagliptin, amely a TECOS- (Trial Evaluating Cardiovascular Outcomes With Sitagliptin) vizsgálat eredményei alapján minden vonatkozásban megfelel a ...

A civilizációs betegségek részeként a 2-es típusú cukorbaj rohamos terjedése hatalmas népegészségügyi kihívást jelent mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Magyarországon a tudott diabetes mellitus gyakorisága 8% körüli, a hatvan év feletti lakosság kb. 20%-a cukorbeteg. A terápiás ajánlások az életmódváltás, a diéta, az elhízott betegek testsúlycsökkentése mellett elsőként a metformin kezelést ...

A vércukor ingadozása anyagcsere-egészségesekben is előforduló fiziológiás jelenség, a glükózmetabolizmus szabályozásában résztvevő hormonok és a szénhidrátbevitel cirkadián ritmusának a következménye. A cukorbetegekben észlelt fokozott mértékű glükózvariabilitás azonban kóros, klinikai jelentőségét a hypoglykaemia kockázatának növekedése, az átlag vércukorszint emelkedéséhez és így a glikémiás ...

A 2-es típusú cukorbetegséget számos patogenetikai tényező hozhatja létre, amely okok részvételi aránya betegről betegre változhat. Ezek a komponensek különbözőképpen szerepelhetnek a diabéteszes vesekárosodás kialakulásában is. A diabéteszes vesekárosodás a leggyakoribb etiológiai tényező a krónikus vesebetegség hátterében. A krónikus vesebetegségben szenvedő cukorbetegek szénhidrát-anyagcseréje rosszabb, ...

Diabéteszben a vezető halálokot a kardiovaszkuláris megbetegedések képezik. Ezt a tényt számos tanulmány igazolta 2-es típusú diabéteszben. Kardiovaszkuláris betegségek azonban megjelennek 1-es típusú diabéteszben is, elsősorban hosszú betegségtartam vagy nephropathia diabetica jelenléte esetén. Az Egyesült Államokban 2008-ban olyan hatósági előírás jelent meg, amely kötelezővé tette a forgalmazni kívánt új ...

 A 2-es típusú diabétesz egyénre szabott kezelésének célja az átfogó glikémiás kontroll biztosítása hypoglykaemia és testsúlynövekedés nélkül, a kardiovaszkuláris kockázat egyidejű csökkentésével. A nátrium-glükóz kotransz­por­ter-2 (SGLT-2) gátló empagliflozin a renalis glükózürítés fokozása révén az éhomi-, a posztprandiális vércukor és a HbA_1c egyidejű csökkenését eredményezi. Inzulintól ...

Miután az eredeti inzulin glargin (Lantus^®) szabadalmi védettsége lejárt és a biohasonló inzulin glargint (LY2963016, Abasaglar^®) az Európai Gyógyszerügyi Hatóság (EMA) 2014-ben a forgalomba hozatali engedélyt megadva regisztrálta, várható, hogy rövidesen a hazai cukorbetegek számára is rendelkezésre áll az első biohasonló inzulinkészítmény, a hosszú hatástartamú bázisinzulin-analóg (Abasaglar^®). A közlemény a ...

Az új hatásmechanizmusú orális antidiabetikumokkal – így az incretin tengely mentén ható DPP4-gátlókkal szemben is – 2008 óta a gyógyszerügyi hatóságok által előírt követelmény, hogy antidiabetikus hatékonyságuk mellett bizonyítani kell kardiovaszkuláris biztonságosságukat is. Nem vonatkozik ez a mikrovaszkuláris szövődményekre, amelyek ugyanakkor érdemben befolyásolják a betegek életminőségét. Ebbe a ...

Az inzulinkezelés célja minden esetben a hiányzó, a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen inzulin pótlása. Ez az 1-es típusú cukorbetegségben obligát módon alkalmazandó, az egész élet folyamán nélkülözhetetlen terápiát jelent. A 2-es típusú cukorbetegek esetében ma a betegség bizonyos szakaszában, és alternatív módon alkalmazható kezelési forma.
Minél jobban sikerül inzulinnal a fiziológiás anyagcsere-...

Diabétesszel összefüggésben kialakulhat a környéki idegrendszer diffúz bántalma (polyneuropathia), illetve ritkábban egyes idegek bántalma (mononeuropathia). A diabéteszben szenvedő betegek között nagyon gyakori a neuropathia, a polyneuropathia etiológiai tényezői közül a legfontosabb a diabétesz.
A diabéteszes polyneuropathia krónikus lefolyású, disztális eloszlású és szenzoros túlsúlyú tünetekkel jellemezhető. ...

A policisztás ovárium szindróma heterogén kórkép. A betegség a női populáció 5-20%-át érinti, függően az alkalmazott diagnosztikus kritériumrendszertől. Európában a policisztás ovárium szindróma diagnózisához jelenleg a Rotterdami 2003-as kritériumrendszert használjuk. Az ajánlás szerint a 3 jellegzetes összetevőből kettő jelenléte esetén diagnosztizálható a betegség: hyperandrogenizmus klinikai és/vagy ...

A nemrégen bevezetett inkretin alapú kezelések előnye a hagyományos terápiához képest a hypoglykaemia és a testsúlynövekedés nélküli hatékony vércukorcsökkentés. A rövid hatású GLP1-receptor-agonisták a gyomorürülés gátlása következtében a posztprandiális vércukrot csökkentik. A hosszú hatású készítmények az inzulinszekréció fokozásával inkább az éhomi vércukorszintet mérséklik. Mindkét csoport ...