A kardiovaszkuláris medicinában a „New Age” meghatározó tendenciái közül kiemelkednek – az életmódkezelés fontossága mellett – a vérnyomás- és koleszterin-célértékek változásai, összességében szigorodásuk és az egyéb elektív, krónikus kezelési formák átértékelődése. Ennek egyik eredménye, hogy mára már általánosan elfogadott mind a beteg, mind az orvos számára, hogy a szükséges ...

Megjelent a 2019-es ESC/EAS dyslipidaemia kezelési irányelv, amely (a várakozásnak megfelelően) nagyon sok újdonságot hozott. Az elmúlt 5 év során elsősorban az ezetimib és a PCSK9-ellenes kezelések eredményessége okán gazdagodott ismeretünk az LDL-koleszterin- (LDL-C-) csökkentés kérdésköréről. Az új európai irányelv az igen nagy rizikójú betegcsoport esetén mind a szekunder, mind a primer prevencióban az LDL-C-...

A szénhidrát-anyagcsere zavarán kívül diabetes mellitusban gyakran észlelhető dyslipidaemia és hipertónia. A diabetes mellitus, dyslipidaemia és a hipertónia együttesen azt jelenti, hogy a három fő kardiovaszkuláris rizikófaktor jelentős mértékben fokozza a szív-ér rendszeri szövődmények kialakulását diabetes mellitusban. Ezt felismerve a 2019-es EAS/ESC-ajánlás a diabéteszes betegeket a magasabb rizikókategóriába ...

A statinok klinikai alkalmazása, illetve a randomizált és kontrollált klinikai vizsgálatok egyértelműen bizonyították az LDL-koleszterin koncentrációjának csökkentése és az ateroszklerotikus érbetegségek mérséklődése közötti összefüggést. A klinikai megfigyeléseken alapuló széles körű kísérletes és klinikai vizsgálatok az LDL-molekula artériafalban történő akkumulációjának és a krónikus gyulladásnak ...

A szerzők bemutatják a koenzim-Q₁₀ (CoQ₁₀) szerepét és felhívják a figyelmet arra, hogy a statinok alkalmazása a szérum CoQ₁₀, valamint az intracelluláris CoQ₁₀ csökkentésén keresztül kedvezőtlenül befolyásolhatja a mitokondriális oxidatív folyamatokat és ezáltal fokozhatja a sejtek vulnerabilitását, csökkentheti azok alkalmazkodó képességét és így hozzájárulhat a statinok gyakori mellékhatását jelentő ...

A perifériás verőérbetegség az ateroszklerózis egyik fő klinikai megjelenési formája, igen nagy kardiovaszkuláris kockázattal jár. A statinok alkalmazása ebben a betegcsoportban nemcsak a mortalitást, a stroke és a szívinfarktus előfordulását, hanem a végtagi események kockázatát is képes csökkenteni. Emellett kedvező hatásuk van az alsóvégtagi funkcióra is. Az aktuális guideline-ok szerint perifériás ...

A korábbi és a jelenlegi lipidajánlások a statinterápia elsővonalbeli szerepét hangsúlyozzák a kardiovaszkuláris kockázatcsökkentésben. A nagy vizsgálatokban mindezek mellett nyilvánvalóvá vált, hogy a statinkezelés nem képes teljes kardiovaszkuláris rizikócsökkentésre, ezért számolnunk kell a reziduális kockázattal. A reziduális kockázat elemei többek között a magas triglicerid- és alacsony HDL-koleszterin-...

Az LDL-t, valamint a trigliceriddús lipideket és azok remnantjait is magába foglaló apolipoprotein-B-t tartalmazó részecskék az ateroszklerózis talaján kialakuló vaszkuláris betegségek elsődleges okozói. Dyslipidaemia esetén az érvédelem elsőnek választandó gyógyszerei a statinok, amelyek igazoltan jelentős mértékben (25-50%) csökkenthetik a kardiovaszkuláris kockázatot. A reziduális rizikó az ajánlott LDL-C-szint ...

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) égisze alatt 2019-ben megújult az Európai Ateroszklerózis Társaság (EAS) dyslipidaemia ajánlása. A kockázatbesorolás leginkább a diabéteszesek és hypercholesterinaemiások (LDL-C ≥4,9 mmol/l) vonatkozásában változott (szélesedett). A koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés javallati köre – legalább annak megfontolása – két irányban is kiterjedtebbé vált: egyrészt az ...

A kardiovaszkuláris megbetegedések a halálozás leggyakoribb okai a fejlett nyugati országokban. Korábbi nagy, prospektív, multicentrikus, randomizált, kettős vak kontrollált tanulmányok bizonyították azt, hogy az összkoleszterin és az LDL-C csökkentése jelentős mértékben csökkenti az összhalálozást és a kardiovaszkuláris halálozást. Bár a kor előrehaladtával nő a kardiovaszkuláris betegségek prevalenciája, ezen ...

A stroke prevalenciája a lakosság öregedésével párhuzamosan növekszik és egyre több esetben vezet korai halálhoz, vagy maradandó fogyatékosság kialakulásához. A stroke kialakulásában a hipertónia, cukorbetegség, dohányzás és a hypercholesterinaemia is jelentős szerepet játszik. A szerzők jelen munkájukban bemutatják azokat a tanulmányokat, amelyekben a koleszterincsökkentés és a stroke előfordulási gyakorisága ...

Ismereteink egyre bővülnek az ateroszklerózis folyamatáról, a fokozott progressziót kiváltó kockázati tényezőkről. Különböző biomarkerek, genetikai és képalkotó vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre, amelyeket egymás mellé téve megállapítható az egyén kardiovaszkuláris kockázati állapota. Kimutatott érbetegség esetén, illetve lezajlott érkatasztrófa után a bravúros invazív beavatkozások mellett adottak ...

A szív- és érrendszeri megbetegedések jelenleg is az egyik vezető halálok világszerte. A páciensek legnagyobb része iszkémiás szívbetegségben, vagy stroke-ban hal meg, amelynek egyik legfőbb oka az erek ateroszklerózisa. Dyslipidaemiában a szövetekben, az erek falában felhalmozódó koleszterin elindítja az ateroszklerotikus folyamatokat, amely végeredményben az érszűkület kialakulásához vezet. A kardiovaszkuláris ...

Az emelkedett LDL-koleszterin, remnant koleszterin és/vagy triglicerid és a csökkent HDL-koleszterinszintek bizonyítottan hozzájárulnak az érkárosodások kialakulásához. Az érvédelmet biztosító lipid-célértékeket a hazai és a nemzetközi ajánlások megfogalmazták. Direkt LDL-koleszterin mérésének hiányában a kalkulált LDL-koleszterin-értékeket használjuk több évtizede, magasabb trigliceridértékeknél az ...

Koronária-ateroszklerózisnak gyakran az első megnyilvánulási formája az akut koronária szindróma (ACS) vagy hirtelen szívhalál. Ateroszklerózis progressszióját gátló gyógyszerek fontos csoportját képezik a statinok. Jelenlegi ajánlások nagy hangsúlyt fektetnek a lipidcsökkentő terápiára ajánlott célértékek megadásával. Célunk az volt, hogy a 2018-as év során osztályunkon megfordult ACS-es betegeknél ...

Több rizikótényező közül a dyslipidaemia az egyik legfontosabb oka a kardiovaszkuláris betegségeknek. Bővülő terápiás lehetőségek és gyakorlati munkánkat segítő ajánlások ellenére nap mint nap új kihívások elé kerülünk, hogy elérjük a kívánt célértékeket. Saját gondozottjainkból 186 nagy és igen nagy kardiovaszkuláris kockázatú beteg 2018-as adatait retrospektíven elemeztük és hasonlítottuk össze ...

Napjaink lipidcsökkentő kezelésében három gyógyszercsoport (a statinok, az ezetimib és a PCSK9-gátlók) rendelkezik teljes értékű bizonyítékokkal arra, hogy adásuk a kardiovaszkuláris események gyakoriságát és a kialakult plakk nagyságát csökkenteni tudja. Közülük kettő (a statinok és az ezetimib) könnyebben hozzáférhető, már generikus fázisban van. Klinikai vizsgálati adatok szerint alkalmazásukkal, ha az ...

Az elmúlt másfél évtizedben egyértelművé vált, hogy az LDL-koleszterin (LDL-C) értékének jelentős csökkentése az egyik leghatékonyabb terápiás lehetőség az érelmeszesedés okozta kardiovaszkuláris halálozás mérséklésében. A nagy intenzitású statin-monoterápia az esetek döntő részében lehetővé teszi az LDL-C megfelelő redukcióját, azonban a kezeltek egyharmadában nem sikerül az ateroszklerózis ...

A rosuvastatin egy HMG-CoA-reduktáz-inhibitor, amely a koleszterinszintézis gátlásán keresztül fejti ki LDL-koleszterinszint-csökkentő hatását. Az ezetimib egy koleszterinabszorpciót gátló hatóanyag, amelynek szintén ismert LDL-szint-csökkentő hatása. A rosuvastatin-ezetimib fix kombináció esetén előnyösebb eredmények érhetők el a statin monoterápiához képest. A rosuvastatin és ezetimib kezelés előnyös hatásai a ...