Keresés eredménye
Az adipokinek szerepe a testsúly regulációjában
A szerzők röviden ismertetik az elhízás kialakulásának patomechanizmusát. Felhívják a figyelmet arra, hogy az obesitas az oxidatív stressz fokozásán keresztül olyan anyagcsere-változások sorozatát hozza létre, amelynek eredményeként dyslipidaemia, inzulinrezisztencia, 2-es típusú diabetes mellitus, hipertónia és korai érelmeszesedés jön létre. Ezt követően hangsúlyozzák azt, hogy a zsírsejtek nemcsak ...
Új stratégia a lipidcsökkentésben: PCSK9-gátlás a statinok és az ezetimib után
A PCSK9 felfedezésére másfél évtizede került sor, a hatását gátló monoklonális ellenanyagok lipidológiai alkalmazásáról néhány éve még, mint ígéretes lehetőségről írtunk, mára a klinikai vizsgálati eredmények alapján egy olyan terápiás alternatíváról beszélhetünk, amely a későbbiek során akár alapjaiban is megváltoztathatja a lipidcsökkentés gyakorlatát. Az evolocumab adásával igazolást nyert, hogy a...
Familiáris hypercholesterinaemia gyermekkorban
A familiáris hypercholesterinaemia (FH) autoszomális domináns öröklődésű betegség, amit döntően három génnek az LDL-receptor (LDLR) diszfunkcióját eredményező mutációi okoznak. Az FH előfordulása gyakoribb, mint azt korábban gondoltuk. Jellemzője már a gyermekkorban a korai és felgyorsult ateroszklerózis, ami a homozigóta formában (HoFH) súlyosabb kardiovaszkuláris rizikót jelent, mint a heterozigóta formában ...
Jár-e klinikai előnyökkel az evolocumab okozta plakkregresszió? A FOURIER-vizsgálat adta meg a választ
A „minél alacsonyabb, annál jobb” elvét a nagy statinvizsgálatok egybehangzó evidenciáiból tanultuk meg. Minél alacsonyabb az LDL-koleszterin, annál nagyobb a klinikai haszon, annál kisebb a keményvégpontú szív-ér rendszeri események kockázata (fatális és nem fatális miokardiális infarktus, stroke, szívhalál). Ennek legfőbb magyarázatát azok a tanulmányok adták, amelyekben köztes, ún. surrogate végpontként a ...
Kell-e nekünk új lipidcsökkentő gyógyszer a dyslipidaemia kezelésében?
A kardiovaszkuláris betegségek alapjául szolgáló ateroszklerózis folyamatát számtalan tényező egymásra hatása okozza, amelyek közül a dyslipidaemia az egyik legfontosabb rizikóállapot. A statinok hatásosan csökkentik az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterinszintjét (LDL-C), ezáltal csökkentik az érrendszeri megbetegedést és halálozást, tehát a kardiovaszkuláris prevencióban kulcsfontosságúak. A statin és a ...
Epesavak és epesavreceptorok
Az epesavak jól ismert szerepe a zsírok és szénhidrátok felszívódásának elősegítése. Az epesavak ezen kívül jelátvívő molekulák, amelyek specifikus receptoraikhoz kapcsolódva széleskörű metabolikus hatásokat fejtenek ki. Két fő epesavreceptor a Farnesoid X-Receptor (FXR) és a Takeda G-protein-coupled bile acid receptor-5 (TGR-5). Az FXR aktiválása a fibroblaszt növekedési faktor (FGF15/19) fokozott termelését ...
A familiáris hypercholesterinaemia kardiológiai vonatkozásai
A familiáris hypercholesterinaemia a leggyakoribb monogénes megbetegedés, amelynek klinikai jelentősége a korai, súlyos kardiovaszkuláris érintettségből adódik. Kardiológiai tünetek leggyakrabban angina pectoris és miokardiális infarktus formájában jelentkeznek. A cerebrovaszkuláris kórképek rizikójával kapcsolatos eredmények ellentmondásosak. A kardiovaszkuláris rizikóbecslés különösen fontos ebben a ...
Lipidcsökkentő kezelés az evidenciák és ajánlások tükrében
A kardiovaszkuláris megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője a hyperlipidaemia, amelynek kezelése a bővülő terápiás lehetőségek ellenére is kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. A korábbi nagy multicentrikus vizsgálatok eredményei és a legújabb terápiás irányelvek alapján az első lépést a kockázatbecslés jelenti, amelynek alapján meghatározhatók a legfontosabb terápiás célok. A nagy és nagyon...
Az ldl-koleszterinszint-csökkentés jelentősége az ateroszklerózis szekunder prevenciójában
Az aterotrombózis megelőzésében és kezelésében elért reményt keltő eredményeink ellenére a vaszkuláris betegségek okozta halálozás maradt a leggyakoribb világszerte. Magyarországon az elmúlt másfél-két évtizedben csökkent a koszorúsér-betegségek okozta mortalitás, amely (főként) az akut ellátás javulásának és a prevenciós törekvések térnyerésének köszönhető. Ugyanakkor a népesség öregedése, a ...
Familiáris hypercholesterinaemia tünetei, diagnosztikája, terápiás lehetőségei
A familiáris hypercholesterinaemia a leggyakoribb monogénes anyagcsere-betegség, amely homozigóta és heterozigóta formában egyaránt jelentősen emelkedett kardiovaszkuláris kockázattal jár. Ezért a korai felismerés, a hatékony szűrés és a megfelelő kezelés alapvető fontosságú. A korai felismerést segíti elő a jellegzetes tünetek megjelenése: korai szív- és érrendszeri megbetegedés, tendon xanthoma, arcus ...
Az LDL-aferezis helye a lipidcsökkentésben a PCSK9-gátlók bevezetését követően
A...
A fibrátok helye a dyslipidaemia kezelésében a 2017-ben érvényes magyar és európai irányelvek alapján
A lipidcsökkentés elsőnek választandó gyógyszerei a statinok, elsődlegesen az LDL-koleszterinszintre hatnak. Az adásukkal végzett nagy klinikai végpontú vizsgálatok azt igazolták, hogy a kardiovaszkuláris kockázatot akár 40%-kal is csökkenteni tudják. Ez azt jelenti, hogy legalább 60%-os marad a valószínűsége kardiovaszkuláris esemény bekövetkeztének. A reziduális lipidrizikó az optimális LDL-koleszterinszint ...
Nem statin jellegű terápiás lehetőségek az LDL -koleszterin csökkentésében, a PCSK9-gátlók lehetséges helye
A kardiovaszkuláris prevenció egyik alapeleme a lipidcsökkentő kezelés, amelynek legfontosabb gyógyszerei a statinok. A statinterápia orvosok és betegek általi elfogadottsága fokozatosan növekszik, de önmagában, vagy a statinkezelést potencírozó ezetimibbel való kombináció esetén sem elég minden esetben a célértékek eléréséhez. Ilyen helyzet lehet az igen magas indulási koleszterinszint (ide tartoznak a familiáris ...
Nem statin jellegű terápiás lehetőségek az LDL-koleszterin csökkentésében, a PCSK9-gátlók lehetséges helye
A kardiovaszkuláris prevenció egyik alapeleme a lipidcsökkentő kezelés, amelynek legfontosabb gyógyszerei a statinok. A statinterápia orvosok és betegek általi elfogadottsága fokozatosan növekszik, de önmagában, vagy a statinkezelést potencírozó ezetimibbel való kombináció esetén sem elég minden esetben a célértékek eléréséhez. Ilyen helyzet lehet az igen magas indulási koleszterinszint (ide tartoznak a familiáris ...
Dyslipidaemiák kezelése: új lipidcsökkentő szerek
A statinokkal történő low-density lipoprotein koleszterinszint csökkentés alapvető fontosságú a dyslipidaemiás betegek kardiovaszkuláris kockázatának mérséklésében. A fibrátokat, epesavkötőket, a niacint és az ezetimibet akár monoterápiában, akár statinkezeléssel kombinálva ugyancsak széleskörűen alkalmazzák. Nemrég Európában is bevezetésre kerültek új lipidcsökkentő szerek: az apoB szintézis gátló ...
Lipidcsökkentő kezelés időskorban
A növekvő létszámú, öregedő társadalmunkban növekvő arányú idős betegek anyagcsere-betegségeinek, így lipidanyagcsere-zavarainak rendezése komoly feladat. Heterogén betegcsoportról van szó, amit nem kezelhetünk egységes elvekkel és célokkal. Fontos a páciens biológiai korának, szellemi és fizikai állapotának, emellett önállóságának, sérülékenységének, társbetegségeinek figyelembevétele. Kevés – idős ...
A statin- és a fibrátterápia perzisztenciája Magyarországon
Minden krónikus betegség esetében nagy jelentőségű a terápiahűség, mivel egy hosszú távú kezelés során a terápia haszna gyakran csak több év elteltével jelentkezik.
Célkitűzések: A statin- és a fibrátterápia hazai perzisztenciájának felmérését tűztük ki célként.
Anyag és módszer: A vizsgálatba 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. között, bármely újonnan statin- vagy fibrátterápiát kezdő ...
A közepes kardiovaszkuláris kockázatú betegek statinkezelésének várható haszna a HOPE-3 eredmények ismeretében
A lipidcsökkentő kezelés a kardiovaszkuláris prevenció nagyon sikeres területe. Számos statinnal végzett klinikai vizsgálat igazolta, hogy az LDL-koleszterinszint csökkentésével a kardiovaszkuláris események gyakorisága szignifikánsan csökkenthető. Ezen tanulmányok többsége ismert érbetegekben történt, lényegesen kevesebb volt a primer prevenciós. A Heart Outcomes Prevention Evaluation 3 (HOPE-3) -vizsgálat ...
Sport hatása az anyagcsere-betegségekre
A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent a fokozott energiabevitel és csökkent fizikai aktivitás következtében kialakult elhízás. A zsírszövet felszaporodása fokozza a szabad gyökök képződését, amely oxidatív stressz révén inzulinrezisztenciát, lipid-peroxidációt, proinflammatorikus cytokinek termelődését váltja ki. A visceralis zsírszövetből felszabaduló szabad zsírsavak inzulinrezisztenciát okoznak...
Van még szakadék az ajánlások és a gyakorlat között?
A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás csökkentése érdekében életre hívott Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciák egységes ajánlásokat fogalmaztak meg a lipidszintek javítása érdekében, amelyeknek a napi gyakorlatra való széles körű elfogadtatása és ismertetése is szükséges. Jól ismert tény, hogy a nagy és igen nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegek jelentős része nem éri el az LDL-C-...