Keresés eredménye
Lipidanyagcsere, ateroszklerózis és a D-vitamin
A D-vitamin széles körű hatásai az utóbbi évek intenzív kutatásainak tárgya. Ismert, hogy a lakosság jelentős része D-vitamin-hiányban szenved, ami döntően civilizációs ártalmakra, illetve a táplálkozási szokásokra vezethető vissza. Az elégtelen D-vitamin-ellátottság következtében nő a szív-érrendszeri megbetegedések gyakorisága és a mortalitás is. A klinikai hatások hátterében számos etiológiai tényező, ...
Az igazán atherogen koleszterin
A plazma lipidek és lipoproteinek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kardiometabolikus kockázat kezeléséhez. A rutin lipidpanel tartalmazza az összkoleszterin, az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin (LDL-C), a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin (HDL-C) és a triglicerid értékeket. Mint a hagyományos panel lehetséges hasznos kiegészítői, számos további lipidparaméter használatos, ilyenek pl. az ...
Lipidcsökkentő kezelés és újkeletű diabétesz
A statinok csoportja az utóbbi másfél-két évtized alatt a prevenció egyik legfontosabb gyógyszercsoportja lett. Tanulmányok sora igazolja a kardiovaszkuláris eseményekre és az összhalálozásra kifejtett kedvező hatásukat, ami hasonló mértékű diabéteszes és nem-diabéteszes betegeken. A közelmúltban bemutatott JUPITER-vizsgálat eredményei között szerepelt, hogy a rosuvastatint szedők között több diabétesz ...
Koleszterin mindenek alatt? Minden alcsoportban?
Szükség lenne elmozdulásra egy olyan általánosan alkalmazható, egységes kockázatbecslő algoritmus felé, ami egyrészt új egyensúlyt tudna kialakítani a szakmai szempontból indokolt és a gyakorlatban rutinszerűen alkalmazható klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok között, másrészt amellyel a populációs alkalmazás során nyert kockázati végösszeg megegyezne az adott populáción nyerhető epidemiológiai ...
A rosuvastatinra váltás gyakorlati haszna nagy kockázatú, statint szedő betegek esetén – a CORVUS-vizsgálat
A lipid-célértékek elérése a kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés egyik legfontosabb eleme. A szerzők 3 hónapos, többközpontú, prospektív, obszervációs, nyílt klinikai vizsgálatban, 1385 nagy kockázatú betegben vizsgálták a lipidszintek alakulását és a célértékek elérésének arányát. A tanulmány végén a betegek több mint 96%-a rosuvastatin kezelésben is részesült. A három hónapos időszak alatt az ...
Konszenzustól a végrehajtásig a kardiovaszkuláris prevenció lipid vonatkozásainak tükrében
2003 óta már negyedszer megtartott Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián a lipidek vonatkozásában újdonságként fix kategóriának jelöltük az igen nagy kockázatot és a stroke-ot is,<3,5 mmol/l-es Ch és <1,8 mmol/l-es LDL-Ch-célértékkel. A CÉL-, REALITY-, MULTI GAP-vizsgálatokkal 2004 és 2009 között ellenőriztük az irányelvek végrehajtását. Az LDL-Ch-szint háziorvosok betegeiben 3,78 mmol/l-ről 3,01 mmol/l-...
Csökkentsük a kardiovaszkuláris reziduális rizikót! De hogyan?
Az elmúlt évek számos csalódást hoztak a kardiometabolikus veszélyeztetettség csökkentésére tett olyan kísérleteink során, mint az antioxidáns, illetve homocisztein csökkentő vitaminok, nők esetén a hormonpótlás, antiinfektív-antiateroszklerotikus kezelések, a krónikus iszkémiák revaszkularizációja, vagy a sibutramin súlycsökkentésre. A korábban bevált ASA-kezelés sem bizonyult újabban meggyőzően hatékonynak ...
Mennyi kell a HDL-koleszterinből, hogy védjen?
A HDL-koleszterinszint fontosságára a Framingham Heart Study megfigyelései hívták fel először a figyelmet. A HDL-nek a reverz koleszterin transzportban játszott kedvező szerepe mellett direkt antiateroszklerotikus hatása is van. A védőhatás kifejtéséhez fontos, hogy a molekula egyes komponensei az élettani arányoknak megfelelően legyenek jelen. Kedvező hatásait számos megfigyeléses vizsgálat eredményein túl kontrollált ...
A reziduális lipidrizikó kezelése az ACCORD-Lipid tanulmány tükrében
A mai lipidcsökkentő kezelési gyakorlatban az LDL-koleszterinszint célértékének elérése után törekedni kell a reziduális lipidkockázat csökkentésére is, azaz a HDL-koleszterin és a trigliceridszintek optimalizálására. Mivel alacsony HDL-koleszterin és magas trigliceridszint tipikusan a diabéteszes diszlipidémiában fordul elő, a szakemberek nagy érdeklődéssel várták az 5518 cukorbeteg 4,7 éves követésével, ...
Javaslat a hiperlipidémia kezelésére idült vesebetegségben
Az idült vesebetegség gyakorisága világszerte gyorsan emelkedik. Az elmúlt évek vizsgálatai igazolták, hogy a betegség a diabetes mellitushoz hasonló jelentőségű kardiovaszkuláris rizikótényező. Idült vesebetegségben a diszlipidémia igen gyakori, ezért valószínűleg fontos szerepet játszik ezen betegek nagy kardiovaszkuláris mortalitásában. Ma már a lipidcsökkentő kezelés kedvező hatása az enyhe és mérsékelt ...
Az APO-E polimorfizmus és az ezetimib hatás közötti összefüggés vizsgálata
Jól ismert, hogy a koleszterin felszívódásában, szállításában és metabolizmusában szerepet játszó apolipoprotein-E (Apo-E) e4 alléljának megléte magasabb szérum összkoleszterin és csökkent HDL-koleszterinszinttel jár, ugyanakkor nagyobb a koszorúér-betegség rizikója és mortalitása is. Apo-E4 allélt hordozók lipidértékei...
A kombinációs ezetimib-simvastatin terápia összehasonlítása atorvastatinnal a lipid hatások és a célérték elérése tekintetében
A metabolikus szindróma és hypercholesterinaemia együttes jelenléte nagy kockázatot jelent és intenzív lipid kezelést igényel. A VYMET studyban 1128 fős beteganyagban, 6 hetes vizsgálatban hasonlították össze az ezetimib-simvastatin (Inegy) különböző dózisainak lipidcsökkentő hatékonyságát 10-20-40 mg atorvastatinnal szemben. A kombinációs terápia az LDL-Ch, a non HDL-Ch, az ApoB-szintek és aterogén indexek ...
A statinok antiarrhythmiás hatékonysága a pitvarfibrilláció prevenciójában
Az elmúlt években számos kísérletes és klinikai vizsgálat eredménye utalt arra, hogy a statinok képesek a pitvarfibrilláció kialakulását gátolni számos betegcsoportban. Ez a preventív hatás kimutatható mind az újkeletű pitvarfibrillációk mérséklésében, mind pedig az elektromos kardioverziókat követő rekurrens pitvarfibrillációk csökkentésében, valamint a mellkassebészeti műtéteket követő posztoperatív ...
Az irányelvek fogságában – Gondolatok a lipidszint csökkentés fontosságáról az új konszenzus konferencia előtt
A 2009. november 6-án megrendezésre kerülő IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia legfontosabb célja az újabb, a prevenciót érintő kutatási eredmények összefoglalása, és a terápiás ajánlásokba való átültetése. A lipidszintek csökkentése területén a statinkezelés elsődlegessége továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A statinokkal történő új vizsgálatok sorából kiemelkedik a ...
Racionális vagy empirikus lipidcsökkentő kezelés?
Az elmúlt másfél évtizedben a lipidanyagcseréről és gyógyszeres kezeléséről sok új ismeretet gyűjtöttünk, sőt ezek az új ismeretek – a randomizált, kontrollált, kettős vak vizsgálatok révén- evidenciákká szilárdultak. Először azt tanultuk meg, hogy a szérum LDL-koleszterin (LDL-C) koncentrációja és az ateroszklerózis progressziója/regressziója között, illetve a klinikai vaszkuláris események között ...
Terápiás lehetőségek az LDL-koleszterinszint csökkentésen túl. Törekvés a teljes lipidkontrollra
A magas lipidszintek gyógyszeres kezelésében a fibrátok, az epesavkötő gyanták és a nikotinsav korábban jelentek meg, mint a statinok, de a terápia átütő változását ez utóbbiak megjelenése eredményezte. Napjaink lipidcsökkentő gyakorlatában mindenképpen a statinok adása és az LDL-koleszterinszint célértékek elérése az elsődleges. Epidemiológiai megfigyelésék és klinikai vizsgálatok eredményeinek ...
Kettős gátlással elért lipid célértékek igen nagy rizikójú stroke betegekben
121 igen nagy rizikójú, stroke-n már átesett, hiperkoleszterinémiás betegnél prospektív vizsgálatot indítottunk 2008. januárban. Valamennyi beteg már hosszabb ideje statin terápián volt, de az összkoleszterin és LDL-koleszterin értékük elmaradt a célértékektől. A nemek aránya egyenlő volt, átlagéletkoruk 55 év. A vizsgálat elsődleges végpontja a 3,5 mmol/l összkoleszterin és az 1,8 mmol/l LDL-koleszterin ...
Az LDL-koleszterin csökkentésének erőssége és korlátai, különös tekintettel a cerebrovaszkuláris prevencióra
A statinok relatív kockázatcsökkentő hatása szempontjából talán a kiindulási LDL-értéknél is fontosabb tényezők a következők: nem, kor, HDL-k, illetve trigliceridszint, koleszterin hiperabszorber állapot, vesefunkció, cerebrovaszkuláris szempontból primer vagy szekunder a prevenció, társuló antitenzív kombináció. Vannak ...
Az ezetimib-simvastatin 10/20 mg kombináció felülmúlta a rosuvastatin 10 mg monoterápiát: az IN-CROSS Study
Az IN-CROSS-vizsgálat célja az volt, hogy kiértékelje a korábban nem kielégítő statin monoterápiás kezelésről az ezetimib+simvastatin (10/20 mg), illetve rosuvastatinnal (10 mg) történő kezelésre való áttérés hatékonyságát. 618 nagy kardiovaszkuláris kockázatú hiperkoleszterinémiás, célértéket el nem ért, addig előzetesen statin ...
Hol járunk a lipid-célértékek elérésében – a magyar multi gap
Az elmúlt évek nagy multicentrikus prospektív tanulmányai azt igazolták, hogy a kardiovaszkuláris betegségek szekunder prevenciójában az LDL-C csökkentésnek jelentős szerepe van. Számos tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatékony LDL-C csökkentést követően jelentős reziduális rizikó marad, amelyhez a magas ...